fbpx

Mandala.hu – Nagykereskedelem és webáruház

- 20% minden hangtálra és 25.000 Ft feletti vásárlás esetén ingyenes házhozszállítás!

Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
Filter by Categories
Blog
Egyéb
slider
Tudástár
tudastar_home
Cart 0 Ft

Buddha legfontosabb tanításai

Kr. előtt 560-480 között északkelet Indiában élt Sziddhártha Gautama, a vallás alapítója, aki később a Buddha – felébredettet vagy megvilágosodott – néven lett ismert.

Élete, a teljesség igénye nélkül:

Életéről csak legendás adatok állnak rendelkezésünkre. Fejedelmi családba született, előkelő, uralkodásra méltó nevelést kapott. Tanulmányai befejeztével megházasodott, gyermeke született.  A palotában elszigetelten, csak az élet szép oldalát láthatta, míg elhagyva a palotát nem találkozott a szenvedéssel, betegséggel, elmúlással. Huszonkilenc éves korában elhagyta a házát, nejét és kisfiát. Aszkétává lett, hogy lelke nyugalmát megtalálja..

Aszkéta életet élt, komoly szinteket ért el a kor neves mestereitől, de őket meghaladva tovább állt és nem hagyta abba a gyakorlást. Gaya városkában, egy fügefa alatt, elmélkedés során megvilágosult, felismerte a dolgok végső összefüggését – a négy nemes igazságot – ezzel megtalálta a megváltó gondolatot. Ezen az éjszakán vált “megvilágosodott” emberré, Buddhává. Hamarosan hirdetni kezdte a megváltás tanát.

Hirdette tanítását az indiai tájakon vezető vándorlásai alatt, egészen 80. életévében bekövetkezett haláláig. Tanítványokat gyűjtött maga köré, és a szenvedés lényegének megértésére és leküzdésére oktatta őket.

Híveinek egy része egyedüli életcéljának a Buddha által mutatott út követését tekintette. Őket szervezte szerzetesrendbe (szangha). A próbaidő eltelte után fogadalom letételével, majd szigorú előírások (tíz parancsolat) megtartásával, gyónásokkal, vezeklésekkel folytatták a rendi életet. Később a szerzetesek rendje kiegészült női rendekkel is. A világi követők számára enyhébb előírásokat, viselkedési normákat szabtak.

Buddha tanítása 

Buddha a megvilágosodás során rájött, hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal, amijük van, hanem mindig többet akarnak. Az embereknek új gondolkodás- és viselkedésmódot kell elsajátítaniuk. Buddha az első beszédében (dhammacakkappavattana sutta – A Tan Kerekének Megforgatása) fektette le tanításának alapjait. A tanítás középpontjában a négy nemes igazság állt:

  1. Minden létezés, szenvedés (dukkha)
  2.  A szenvedés oka a mohóság
  3. A szenvedésnek véget lehet vetni
  4. A szenvedés megszüntetéséhez vezető út a nemes nyolcrétű ösvény.

A nemes nyolcrétű ösvény középút a szélsőséges kényelem és a szélsőséges nélkülözés között. Nyolc lépcsőfoka segítségével az emberek bölcsebb, könyörületesebb életet élhetnek:

  1. Helyes szemlélet – A Négy Nemes Igazság
  2. Helyes szándék – Cselekedeteink mögött meghúzódó szándék tisztasága.
  3. Helyes beszéd – Tartózkodás a hazugságtól, a rágalmazástól, a durva beszédtől és az üres fecsegéstől.
  4. Helyes cselekvés – Tartózkodás a lopástól, gyilkolástól és helytelen szexuális viselkedéstől, mellyel valakinek ártunk.
  5. Helyes megélhetés – Olyan megélhetés, mellyel a legkevesebbet ártunk más lényeknek, környezetünknek.
  6. Helyes erőfeszítés – Jó cselekedetek és aktivitás a spirituális úton.
  7. Helyes éberség – Jelenségek és önmagunk vizsgálata, szándékaink tudatosítása.
  8. Helyes elmélyedés – a higgadt, boldog elme kialakítása, gyakorlatilag a meditációs praxisra utal.

A végcél mindenki számára a szenvedésektől való megszabadulás, a létkörforgásból való kikerülés, a nirvána állapotának elérése. A teljes felszabadultság állapota nem a halál után vagy a halállal nyerhető el, hanem az arra érdemes egyén megvilágosodásával. Törekedni kell erre. Buddha utolsó tanácsa is ez volt halála előtt.

A valóság természetéről Buddha három dolgot állított, ami szembe ment a kor brahmanisztikus elképzelésével. Ez a három jellemző, hogy minden múlandó, semmi sem örök, hogy a világ szenvedés teli, valamint, hogy nincs egy állandó, örökké élő átmanunk, lelkünk.

Fontos megjegyezni, hogy a szenvedésnek fordított dukkha szó, inkább egy kibillentségre, az egyensúly hiányára utal. Nem az a lényeg, hogy az életünk úgy ahogy van rossz, hanem a folyamatosan változó szélsőséges állapotaink végső soron nem kielégítőek, elménk szinte sosem nyugszik meg.

Az anátman, vagyis az éntelenség sem nihilizmusra utal, hanem arra figyelmeztet, hogy ne keverjük össze a valódi énünket a hétköznapi működésünkkel.

A függő keletkezés tizenkét láncszeme

Ezen a tanításon keresztül vezeti le a buddhizmus, hogy hogyan vezet a dolgok helytelen szemlélete a szenvedéshez és milyen oksági láncolat vezet ebből a létesüléshez. Ez a tizenkét láncszem a következő:

1. tévelygés (páli: avidjá)
2. mentális késztetések/szándékok (páli: szankhára szanszkrit: szamszkára)
3. megkülönböztető tudatosság (páli: vidzsnyána)
4. név és forma (páli: námarúpa)
5. hat érzékszerv (páli: sadájatana)
6. kapcsolódások (páli: phassza)
7. érzések (páli: vedaná)
8. sóvárgás/vágyak (páli: tanhá)
9. ragaszkodás (páli: upádána)
10. születési tényezők létrehozása (páli: bhava)
11. születés (Pali: dzsáti)
12. az összes szenvedés (páli: dzsarámarana)

/Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_tizenkét_nidána/

Ez a gondolat a halál és újjászületés körforgását is megfogalmazza, amit szamszárának neveznek. Az ettől való megszabadulás a buddhizmus alapvető célja, illetve az, hogy mást is segítsünk ennek elérésében.

A buddhista filozófiának, ismeretelméletnek és kozmológiának több hagyomány által maradt ránk rengeteg írása és sok iskola alakította ki a sajátos működését, világképét. A fent leírtak azok az alapvető buddhista tanítások, amik minden iskolában egyeznek és amire a sajátosságok épülnek.

Photo by Manuel Cosentino on Unsplash

Related Articles

Kincses váza

A kincses vázák története ezer évvel ezelőtti időkre nyúlik vissza. Guru Rinpoche egy utazása alkalmával egy elszegényedett királyságot látogatott meg, ahol a nélkülöző, mostoha természeti környezetben élőkön segített királyuk kérésére. Egy Zambala szertartást végzett, melynek áldása révén a föld gazdagodni kezdett, az emberek nem szenvedtek többé a nélkülözéstől. Erre a szertartásra készült az első váza, […]
Read more

Mi is az a mudra?

A mudrák különböző kéztartások, testtartások, melyeknek szimbolikus jelentésük van. Mindegyik mudrának speciális hatása van a gyakorlóra. A legjellemzőbb kéztartások megtalálhatók a hindu és a buddhista leírásokban. A jógában is használnak szimbólumokat, mudrákat, melyek elősegítik a spirituális gyakorlatokat. A buddhizmus legismertebb mudrái az áldást szimbolizáló mudra, A felemelt kéz a jószándék, üdvözlés, baráti szándék kifejezése. Egyes […]
Read more

Hangtálak eredete

A hangtálak eredetét nehéz megfejteni. Sokszor tibeti hangtálként emlegetik, de sokak szerint nem Tibetből ered. Az viszont valószínű, hogy a himalájai régióban kezdték el használni. A hangtál „őse” feltehetőleg a harang. A különböző féle harangokat minden buddhista kultúrában megtaláljuk, mint rituális hangszert. A legtöbb hangtállal manapság Nepálban találkozhatunk. Itt gyártják a kézművesek és adják át […]
Read more
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
Filter by Categories
Blog
Egyéb
slider
Tudástár
tudastar_home

Hírlevél feliratkozás

Értesülj aktuális akcióinkról, újdonságainkról...

Kosár
Kosara üres.