Leírás
Buddha tanítása
Buddha a megvilágosodás során rájött, hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal, amijük van, hanem mindig többet akarnak. Az embereknek új gondolkodás- és viselkedésmódot kell elsajátítaniuk. Buddha az első beszédében (dhammacakkappavattana sutta – A Tan Kerekének Megforgatása) fektette le tanításának alapjait. A tanítás középpontjában a négy nemes igazság állt:
- Minden létezés, szenvedés (dukkha)
- A szenvedés oka a mohóság
- A szenvedésnek véget lehet vetni
- A szenvedés megszüntetéséhez vezető út a nemes nyolcrétű ösvény.
A nemes nyolcrétű ösvény középút a szélsőséges kényelem és a szélsőséges nélkülözés között. Nyolc lépcsőfoka segítségével az emberek bölcsebb, könyörületesebb életet élhetnek:
- Helyes szemlélet – A Négy Nemes Igazság
- Helyes szándék – Cselekedeteink mögött meghúzódó szándék tisztasága.
- Helyes beszéd – Tartózkodás a hazugságtól, a rágalmazástól, a durva beszédtől és az üres fecsegéstől.
- Helyes cselekvés – Tartózkodás a lopástól, gyilkolástól és helytelen szexuális viselkedéstől, mellyel valakinek ártunk.
- Helyes megélhetés – Olyan megélhetés, mellyel a legkevesebbet ártunk más lényeknek, környezetünknek.
- Helyes erőfeszítés – Jó cselekedetek és aktivitás a spirituális úton.
- Helyes éberség – Jelenségek és önmagunk vizsgálata, szándékaink tudatosítása.
- Helyes elmélyedés – a higgadt, boldog elme kialakítása, gyakorlatilag a meditációs praxisra utal.
A végcél mindenki számára a szenvedésektől való megszabadulás, a létkörforgásból való kikerülés, a nirvána állapotának elérése. A teljes felszabadultság állapota nem a halál után vagy a halállal nyerhető el, hanem az arra érdemes egyén megvilágosodásával. Törekedni kell erre. Buddha utolsó tanácsa is ez volt halála előtt.
A valóság természetéről Buddha három dolgot állított, ami szembe ment a kor brahmanisztikus elképzelésével. Ez a három jellemző, hogy minden múlandó, semmi sem örök, hogy a világ szenvedés teli, valamint, hogy nincs egy állandó, örökké élő átmanunk, lelkünk.
