A taoista gondolkodás egyik alapvető témája a világmindenség egyensúlyának fenntartása.
Ezt szemlélteti a jin-jang szimbólum is, ami nem abból indul ki, hogy valami jó vagy rossz, hanem, hogy minden jelenség két ellentétes energia egyesüléséből tevődik össze. Akkor fordulhat rosszra, ha az egyik elnyomja a másikat, ez esetben felborul az egyensúly.
Jin és jang története:
A kínai filozófiában a jin és jang először a Ji Csing-ben, a Változások könyvében jelent meg, körülbelül az időszámításunk előtti 1250. évben. A kínaiak szerint az idők kezdetén egy villám hasított az őssötétségbe, aminek súlyos és sötét részéből jin keletkezett, miközben a könnyű súlytalan rész, ahova a villám fénye hullott, jang-á változott.
Jin és jang tulajdonságok:
Jin:
|
Jang:
- férfi,
- meleg,
- világos,
- elülső,
- kemény,
- egyenes,
- szögletes,
- nap,
- csillag,
- magas,
- nagy,
- egyszerű,
- széles,
- függőleges,
- geometrikus.
Jin és jang értelmezése:
A két energia közül jin a női energiát reprezentálja, amíg jan a férfi energiát képviseli. Fontos megemlíteni, hogy a jin és jang nem férfit és nőt különböztet meg, hanem a nőies és férfias tulajdonságokat hangsúlyozza ki. A jin jelet úgy is nevezik: „a hegy árnyékos oldala”, míg a jang jel megközelítése: „a hegy napos oldala”.
Önmagában egyik elem sem értelmezhető, az egyik nem létezhet a másik nélkül. Hiszen nappal nem létezik éjszaka nélkül, belégzés kilégzés nélkül vagy hideg meleg nélkül.
A kínaiak szerint, minden viszonyítás kérdése, például a sötétet csak a világoshoz mérten fejezhetjük ki. Az elemek jelentése is lehet relatív, ugyanis egy magyar embernek 0°C hidegnek számít, így jin természetű ebben az esetben, de egy sarkvidéken élő valószínűleg melegebbnek érzékeli, így jang tulajdonságot kap. Másik példa, hogy egy kapcsolatban a nő általában a jin természetű, azonban egy domináns nő egyénileg lehet jang jegyű is.
Fang (2003) szerint mindannyiunk jin és jang, nőies és férfias, hosszú távú, rövid távú, individualista és kollektivista… a szituációktól, környezettől és időtől függően.
A jin jang ábrázolása:
A szimbólum két egyenlő részre osztott körből áll, egyik része fehér (jang), másik fekete (jin) színű. A taoista szimbolikában azonban a jin kék színnel van jelölve, amely víz jellegéből adódóan lent foglal helyet, a jang vörös színnel van ábrázolva, amely megfelel a tűz jellegének és felfele tör. A fekete-fehér ábrázolás egy egyszerűsített rajz, amely a korabeli nyomtatásban használt színeken alapszik és napjainkra már jobban elterjedt a köztudatban.
A kisebb ellentétes színű körök jelképezik, hogy a jin-ben megtalálható a jang, valamint ugyanez fordítva. Például nyáron meleg van, tehát alapvetően jang jegyű ez az évszak, de vannak benne jin jegyek is, például az éjszaka. A hullámos vonal azt jelenti, hogy nincs teljes elválasztás az ellentétek között. Szokták ábrázolni sárkányokként (habár ritkán), és egymás körül úszó halakként is.
Záró gondolatok:
A jin-jang szemlélete olyan erőteljes és mindent átható, hogy több ezer éves hatása volt kínai filozófiákra, harcművészetekre, hagyományos kínai orvoslásra, tudományra, irodalomra, politikára, mindennapi viselkedésre, hitre és gondolkodásmódra, valamint olyan ősi kínai filozófusokra, mint Konfuciusz, Lao-ce, és Sun-ce.
A jin-jang dualisztikus világszemlélete segíthet megérteni a minket körülvevő történéseket. Ezáltal kellő odafigyeléssel a magunkban rejlő ellentéteket is megismerhetjük és megtalálhatjuk a tökéletes egyensúlyt a körülöttünk áramló erőkkel, energiákkal egyetemben.
Források:
Keresztes Attila, hagyományos (ősi) kínai orvoslás (HKO) alapjai: jin és jang jelentése 4/1. rész
Michael D. Fetters, José F. Molina-Azorin, A Call for Expanding Philosophical Perspectives to Create a More “Worldly” Field of Mixed Methods: The Example of Yinyang Philosophy
Tony Fang, Yin Yang: A New Perspective on Culture, https://doi.org/10.1111/j.1740-8784.2011.00221.x (2011)
http://www.lelkititkaink.hu/yin_yang_szimbolum.html
