A tibeti buddhizmusban ez az egyik legjelentősebb mantra, amelyet különösképpen Csenrézivel (szanszkritül Avalokitesvara), a szeretet és az együttérzés bódhiszattvájával kapcsolnak össze. Ugyanis a mantra recitálása felkelti Csenrézi figyelmét és ezáltal a szeretet és az együttérzés áldásában részesíthet bennünket. A tibetiek úgy hiszik, hogy a Dalai Láma az együttérzés bódhiszatvájának reinkarnációja, ezért nekik különösen fontos ez a mantra.
A tibetiek kövekre vésik rá, vagy papírra írják, amit azután imakerékbe helyeznek el, ezzel növelve a mantra erejét. A tibeti buddhisták az Om Mani Padme Hum recitálása alatt az egyik kezükben imakereket tartanak, másikban a mala füzért morzsolják.
Az Om Mani Padme Hum szanszkrit ábrázolásánál minden szótagot külön színnel festenek le:
Om színe a fehér, Ma a zöld, Ni a sárga, Pad a kék, Me a piros és Hum színe a fekete, vagy sötétkék.
A mantrának több jelentése ismert.
A szó szerinti fordítása „Lásd meg a lótuszban az ékszert (drágakövet)”. A mantra olyan, mint egy benső zarándoklat, ami elkísér utadon és úgy virágzik ki folyamatosan a zarándokló, mint egy szépséges virág.
Dilgo Khyentse Rinpoche szerint az Om szótag segít elérni a nagylelkűség gyakorlatát. Mindent eltűntet a létedből – nincsenek gondolatok, álmok, projekciók, elvárások – olyan, mint a nyugodt tenger, fodrozódások nélkül.
- Ma a tiszta erkölcshöz köthető,
- Ni segít a tolerancia és türelem gyakorlásának tökéletesítésében,
- Pad a negyedik szótag az állhatatosság tökéletes elsajátításában segít,
- Me a koncentráció fejlesztésében,
- Hum pedig a bölcsesség gyakorlásában segít.
Rinpoche így beszél a mantráról: „Egy belső ének, amelyet átjár a harmónia, a boldogság és az áldottság. Amint meghallgattad a hat szótagot, beléptél a létezésed legtitkosabb zugába.”
Karma Thubten Trinleynek a következő magyarázata van az Om Mani Padme Hum hat szótagára. Szerinte minden egyes szótag megszabadít az újjászületéstől a létezés hat birodalmában.
- OM megakadályozza az újjászületést az istenek birodalmába, azáltal, hogy megszabadít a büszkeségtől és az elégedettségtől
- MA az Asura birodalmába a félistenek féltékenységétől óv meg,
- NI az emberek birodalom vágyaitól és szenvedélyeitől,
- PAD az állatok butaságától,
- ME az éhes szellemek mohóságától
- HUM a pokol birodalmának gyűlöletétől és agresszivitásától óvja meg a recitálót.
Őszentsége, 14. Tibeti Dalai Láma szerint, minden szótagnak a jelentésére oda kell figyelnünk, amikor ismételten énekeljük. Ő eképpen beszél a mantráról:
Az első szótag – OM – szimbolizálja a gyakorló tisztátalan testét, beszédét és elméjét, de egyben Buddha tiszta testét, beszédét és elméjét egyaránt. Lehet-e egy tisztátalan testből és tudatból formálni egy tiszta testet és tudatot? A buddhizmus nem azt állítja, hogy vannak, akik az elejétől fogva hibátlanok és meg vannak áldva az összes jó tulajdonsággal. A fejlődés fokozatosan történik, melynek ösvényét a következő négy szótag jelképezi.
MANI ékszert jelent és a láthatatlan módszer alkotóelemeit szimbolizálja, a szeretetet és együttérzést, az önzetlen törekvést a megvilágosodás felé. Úgy, mint ahogy az ékszer képes a szegénységet megszűntetni, úgy képes erre az önzetlen és megvilágosult elme.
A következő két szótag PADME, lótuszt jelent és a bölcsességet szimbolizálja.
Az utolsó szótag HUM jelentése: osztatlan és azt szimbolizálja, hogy a tisztaság elérését a szeretet, együttérzés és bölcsesség útján kell elérni.
Így ennek a mantrának a legfontosabb jelentése, hogy a tisztátalan testet és szellemet, az adott gyakorlatok által tiszta Buddha testté és szellemmé legyünk képesek formálni. A Buddha lét keresését önmagunkon belül kell keresni. Mindenkiben ott lakozik a Buddha természet, ami saját folytonosságában fog kivirágozni.
Az Om Mani Padme Hum mantráját számos buddhista kelléken és tárgyon megjelenítik, honlapunkon szintén megtaláljátok egyes hangtálainkon, medáljainkon, és ékszereinken:
Források:
H.H. Tenzin Gyatso, 14th Dalai Lama, “Om Mani Padme Hum”
Dilgo Khyentse Rinpoche, Heart Treasure of the Enlightened Ones
Transcribed by Ngawang Tashi (Tsawa), Drepung Loseling, MUNGOD, INDIA From a lecture given by His Holiness The Dalai Lama of Tibet at the Kalmuck Mongolian Buddhist Center, New Jersey.)
