Ommm… Gyakran az első és utolsó hang ami a fülünkben zeng egy jóga órán. De mit is jelent ez? Talán hallottad azt, hogy “a világegyetem hangja” – de mit jelent ez valójában? Mint sok spirituális dolgot nehéz meghatározni, megmagyarázni.
Om. A hinduizmus és a tibeti buddhizmus legszentebb szótagja, az egyik legfontosabb szimbóluma. A legtöbb szanszkrit mondások, énekek, idézetek, imádságok, szellemi szövegek elején és végén jelenik meg. Nagy népszerűségnek örvend a meditálók körében, mivel ismételgetése lenyugtatja az elmét, a testet energiával tölti fel, segít kiszakadni az érzékek világából, erősíti az elmélyülést. Tisztítja tudatunkat, környezetünket. Hangzása nyugtatja az idegrendszert, összpontosítja az elmét.
Az Om az ókori és középkori kéziratokban, templomokban, kolostorokban és spirituális visszavonulásokban található ikonográfia részét képezi a hinduizmusban, a buddhizmusban és a dzainizmusban. Első Om szótagokat Kr. e. 1500 és 1200 közötti védikus szanszkrit himnuszokban fedeztek fel, melyeket később az indiai misztikus szövegekben dolgoztak ki.
Kezdetektől fogva minden a szent hármasról szól. Benne van a gyökerekben, vallásokban, népmesékben. Az Om is három szótagot tartalmaz: A, U és M, kimondva ’aaah’, ’oooh’ és ’mmm’. Magába foglalja a gyakorló tisztátalan testének, lelkének és szellemének, a hindu isteneket: Brahma (az alkotó), Vishnu (a fenntartó) és Shiva (a pusztító) hármasságát, az eget, a földet és az alvilágot, Buddha tiszta testének, lelkének és elméjének szimbólumát. A múltat, a jelent és a jövőt.
Az “A” jelképezi az isteni ént, a halhatatlan lelket, az “U” az emberi ént, a mulandó testet, az “M” jelenti a két én kapcsolatát, ezt az életet. Az A az örök világ, az U a Föld, az M az idő, ami a két elsőt összeköti. Az ’aaah’ ’oooh’ -ban gyöngéden összeszorulnak az ajkak, ahogy a hang a hasból a szívbe jut. A ’mmm’ alatt a nyelv a száj tetején lebeg, az ajkak összeérnek, majd a fejünkben zümmög, és fokozatosan elhalványul a semmibe. Ezután következik az Om „negyedik szótagja” a „csend” a végtelenség érzése. Leginkább a homlok (a hatodik) és a korona (hetedik) csakrához kapcsolódik, összeköt minket Istennel, ismétlésével megnyitja a szívet és boldogság állapotába hoz.
Az Om gyakorlásához nem kell mester, ez az ősi rezgés mindannyiunkban benne van csak elő kell csalogatni. Kezdjük hangosan kántálni, majd fokozatosan halkítsuk le önmagunkat, végül csendesedjünk le, finoman összpontosítsunk az elménkre, hogy ne foglalja el gondolkodás….
….és a csendben elkezdjük hallani a csendet, az üresség hangját. Egy mély meditatív gyakorlat, amely összeköt minket a teremtés és az isteni hatalommal. Nagyszerű érzés, igaz?
https://www.mandala.hu/termek/om-szimbolum-kicsi/